A szomszéd szoba unalmas hangja szűrődik át a vékony falon
Éjfél van, a tv bizsergető muzsikává erősödött a nyári alkonyon
Tücskök múlandó boldogságának zenéjét perzselő szél a szobába hozza
Álmos órákon merengő tekintetem a mélyszínű ég vonzza
Fel az égi óceánra hol valami sejlő fátyolfelhő alakot rajzol a világra
Egy egyszarvú alakját, már sebesen tovább is áll
Jön a következő kép, egyre lejjebb a sötét
Az alak: talan, nem látom tisztán
Mint elkendőzött igazság elveszett a valóság
Tovalibbenő barna talaj a láb alól kihajt
Súlytalan lett testem már a suttogó tv sem zavar
Eltűntem. Eltűntem egy ismeretlen filmben veled együtt
Selymesen fogva kezünk el nem eresztjük
Így kaptunk szerepet egymás szeszélyes történetében
Ez végtelen most, akár a homokízű sivatagi vihar
Nincs idő, nem érzékeljük nyomasztó múlását
Egy térben én, te és minden elképzelhető
A színes fantázia világ illata színesre festett mesébe illő
Még tart, még itt vagyunk, még emlékszünk egymás arcára
Még maradni szeretnék húzó lánctalpak dacára
Mik földhöz döntenek, ha hagyom
Időtlen időkben piros szívem csak ebben ragyog
Felébredtem.