Fagylaltkehely vagyok, mindenféle ízzel
és Ti kanalaztok belőlem erőszakos kézzel
mert mind tudjátok mit akartok
sebzett szívetek velem foltozzátok.
Körbenézek és csupa okos arcot látok
kár,hogy magatoknál tovább nem láttok
bővül veletek a világ, mind többen vagytok
magatok után apró foltot sem hagytok.
Lépésből körbe tánc lesz a lét
lehetőségek kosarából váltogatva kérsz
sötét sapkát fejedre húzva nyugodni térsz.
Engem meg fojtogatva bilincsel meg eme egyszerű lét
felébrednék a nyílt titkok csodás tengerén
álmodni reményt, értéket, észt
helyette mókuskerékből nap mint nap hazatérsz.